Ugrás a tartalomhoz

Közönséges tok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges tok
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család: Valódi tokfélék (Acipenseridae)
Alcsalád: Acipenserinae
Nem: Acipenser
Linnaeus, 1758
Faj: A. sturio
Tudományos név
Acipenser sturio
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák
  • Accipenser attilus Rafinesque, 1820
  • Accipenser sturio Linnaeus, 1758
  • Acipenser attilus Gray, 1851
  • Acipenser ducissae Duméril, 1870
  • Acipenser europaeus Brusina, 1902
  • Acipenser fitzingeri Duméril, 1870
  • Acipenser fitzingerii Duméril, 1870
  • Acipenser hospitus Krøyer, 1852
  • Acipenser laevissimus Duméril, 1870
  • Acipenser latirostris Parnell, 1831-37
  • Acipenser milberti Duméril, 1870
  • Acipenser nehelae Duméril, 1870
  • Acipenser podapos Duméril, 1870
  • Acipenser stureio Linnaeus, 1758
  • Acipenser sturioides Malm, 1861
  • Acipenser thompsonii Ball, 1856
  • Acipenser valenciennii Duméril, 1870
  • Acipenser yarrellii Duméril, 1867
  • Arcipenser sturio Linnaeus, 1758
  • Sturio vulgaris Rafinesque, 1810
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges tok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tok témájú kategóriát.

A közönséges tok (Acipenser sturio) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

A közönséges tok a természet élő ősmaradványainak része. A dinoszauruszok kora óta csak keveset változott. Elődei a gyakori tengeri halak közé tartoztak. Az Acipenser halnem típusfaja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A közönséges tok a Fekete-tengerben és mellékfolyóiban, a Földközi-tenger északi részén, az Atlanti-óceán északkeleti partjai mentén, Marokkótól Norvégia északi részéig terjedt el. A túlhalászás, a környezetszennyezés és a gátak az ívásra alkalmas folyókon erősen csökkentették a tokállományt. Ma a közönséges tokot teljes elterjedési területén a kihalás fenyegeti, keleten talán valamivel kevésbé.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hím hossza 100-150 centiméter, a nőstény 130-215 centiméter, de akár az 550 centimétert is elérheti. Testtömege több mint 200 kilogramm. A közönséges tokot hátán, oldalán és hasán csontos pajzsok, megcsontosodott lemezek fedik; ezek 5 hosszanti sorban helyezkednek el. Feltételezhetően az a szerepük, hogy megvédjék az állatot ellenségeitől. Hátúszója egészen hátul van, farokúszójának felső lebenye meghosszabbodott. A pofa alatti érzékeny tapogatók megérzik a zsákmányt a folyó vagy a tenger fenekén. A tok hegyes pofájával kapja el a zsákmányt. Szájában nincsen fog. Szájszöglete soha nem éri el a fej oldalát; a bajuszszálak keresztmetszete kerek, a kopoltyúk bőrén hátrafelé nincsenek szabad ráncok, hanem az isztmusszal összenőttek. Orra körülbelül feleolyan hosszú, mint az egész fej. A rojtok nélküli bajuszszálak visszahajtva nem érnek a száj széléig. Hátának színe a hamuszürkétől a barnásszürkéig terjed, zöldes fénnyel. A hasoldal sárgás vagy fehér, ezüstös csillogással.

Életmódja

[szerkesztés]

A közönséges tok vándorhal, és a tenger fenekén él. Tápláléka rákok, csigák, kagylók, kis halak és férgek. Az állat 100 évig is élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

A hím 7-9, a nőstény 8-14 éves korban válik ivaréretté. Az ívási időszak június–július között van. A nőstény akár 2.5 millió ikrát is rakhat. Ezek a 2,5 milliméteres ikrák letapadnak a mederben levő kavicsokra, és három hét múlva kikelnek az ivadékok. Az éppen kikelt lárva körülbelül 9 milliméter hosszú. Farka csak csökevényes, és a szikhólyagokból táplálkozik. Körülbelül 6-12 hónap múlva már megjelenik a csőrös pofa és a bajuszszálak előzményei. A tok három évig édesvízben növekszik, mielőtt a tengerhez úszna.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]